2016. augusztus 21., vasárnap

Jorge Bucay: Életmesék

Jorge Bucay: Életmesék. 1999 (Új Paradigma, Szentendre, 2004, 248 oldal)




"Demián, a könyv képzeletbeli páciense szeretne minél többet megtudni az élet dolgairól, így vetődik el Jorgéhoz, a különleges terapeutához, aki igazán egyéni módon segít neki leküzdeni a hétköznapok nehézségeit. Minden egyes alkalommal elmesél egy történetet: az adott helyzethez illőt, amelyben Demián is választ talál az őt nyugtalanító kérdésekre. Akad közöttük tibeti, talmud, szufi fabula, klasszikus és modern mese-adaptáció csakúgy, mint a szerző által kitalált történet. A főszereplő élethelyzetei az Olvasó számára is roppant ismerősek lesznek."


Nagyon találó ennek a könyvnek az alcíme: "Történetek, amelyből az életet tanultam". Na nem mintha azt gondolnám, hogy az élet tanulható vagy tanulni kellene, főleg nem könyvekből... Mégis ezek a mesék, anekdoták, történetek mindenkinek tudnak adni valamit. Valószínűleg senki számára sem ismeretlenek a szituációk. Én szinte az összes történetre rá tudtam húzni egy saját élményt, élethelyzetet, ennek ellenére mégis sokszor elfogott a "hűha érzés", ami által sok mindenre ráébredtem akár a múltam vagy a jelenem kapcsán és talán később is eszembe fognak jutni ezek a kis történetek (vagy ha nem akkor gondoskodnom kell róla, hogy a polcomon legyen a könyv és bármikor belelapozhassak!), mert a jövőben is segítségemre lehetnek a benne rejlő gondolatok. Mert bár lehet, hogy közhelyesek ezek az írások, mégis olyan dolgokra világítanak rá, amit bár magunkban hordozunk, nem biztos, hogy észre is veszünk... így valóban többet ér bármilyen terápiánál. 
“- Egy fabula, egy mese, vagy egy anekdota … százszorta inkább megmarad benned, mint ezer elméleti magyarázat, pszichoanalitikus értelmezés vagy formális megközelítés.”
Ami még nagyon tetszett az a könyv felépítése. Nem csak történetek halmaza, hanem egy konkrét személy köré fonva kapjuk a meséket és ahogy Demián megtalálja a maga válaszait, úgy találjuk meg mi is a mieinket. Aztán a vége felé már igencsak elgondolkodik a Kedves Olvasó, hogy ki is a páciens? 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése