"Bambi a rengeteg legmélyén, mogyorócserjék, som- és kökénybokrok, magas
juhar- meg bükkfák védte zugban született. A kis őz botladozó lábakkal
indult el az erdő úttalan útjain, és mind távolabb merészkedett.
Bambival együtt tanul meg az olvasó önfeledten játszani és száguldani,
élvezni a szabadságot. De megtanulunk félni is és keserűen tudomásul
venni minden élet halandóságát. Salten költői prózája egyszerre szól
gyermekekhez és felnőttekhez – mindannyiunk okulására és gyönyörűségére."
Nekem gyerekkorban kimaradt a Bambi történet. Nem volt kötelező olvasmány az iskolában és bár nagy Disney fan vagyok, a rajzfilmváltozatot sem láttam belőle. A könyv ott volt a mesekönyveim között, most már úgy éreztem, hogy ideje bepótolni ebbéli hiányosságomat. Őszinte leszek: nem bántam volna, ha kimarad. Egyáltalán nem gyerekkönyv, nem egy cuki, aranyos őzike felcseperedéséről szól. Nagyon depresszív a hangulata, én még olvasás után is napokig a hatása alatt voltam, teljesen lehangolt.
Kezdjük ott, hogy az állat szereplők emberi tulajdonságokkal lettek felruházva, miközben állatok maradtak. A legtöbb állatmesében az állatok beszélnek, jönnek-mennek, élik a kis világukat és bár ezek emberi tulajdonságok, valahogy meg van az egyensúly az emberlét és állatlét között. A Bambiban állatszemszögből olvashatjuk a történetet, mégis nagyon erősen érződik az emberi nézőpont. Nagyon szépek a tájleírások, a természet leírása, de végig úgy éreztem, hogy az író a saját véleményét, látásmódját, kívülről bújtatja bele az erdőbe. És mindezt nagyon tragikus módon teszi. Értem én és támogatom, hogy a gyerekekkel minél korábban meg kell ismertetni az elmúlást, a halált, mert ez is az élet része, de ezt nem ilyen brutális módon kell tenni. Emiatt gyerek kezébe semmiképp sem adnám. Arról nem is beszélve, hogy voltak benne kifejezetten horrorisztikus részek, Bambi a születésétől kezdve csak a magánnyal, erőszakkal, félelemmel és halállal ismerkedik meg egész élete során.
A Disney féle változat aranyosabbra sikerült, kevésbé depresszív és lehangoló, de picit unalmas. Gyerekek szerintem képesek élvezni, bemutatja az erdei életet, kicsit természetfilm feelingje is van, az ábrázolások aranyosak, vannak benne kimondottan kedves jelenetek (a könyvben egy sincs) és a képi világa nagyon szép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése