2016. május 14., szombat

A lottózás története

A lottó szerencsejáték, nevét az olasz lotto (jelentése: sors, nyeremény) szóból kapta.

Eredete
Génua városállam a szenátorok kormányzó testületének tagjai közül évenként öten kiváltak. Az öt megüresedett helyre sorsolás útján delegálták az új szenátorokat. A génuai polgárság évről évre izgatottan várta az ünnepélyes választásokat, és persze szinte mindannyian fogadásokat kötöttek az öt polgár személyére. Aki legalább két új tanácstag nevét eltalálta, már valamilyen mértékű jutalomhoz juthatott. A legtöbbet természetesen az a fogadó vághatta zsebre, aki mind az öt újdonsült szenátor nevét megjósolta. A fogadások olyan népszerűvé váltak, hogy külön iroda, majd később irodahálózat szervezésére volt szükség.
Az esedékes évi sorsolással megbízott szenátor Benedetto Gentile volt az, aki javasolta a városvezetésnek, hogy a játék hivatalos jelleggel bírjon, jövedelme pedig szolgálja ezentúl az állam céljait. Az elgondolást tett követte. A 90 jelölt neve mellé egy számot írtak, és a nyereményeket úgy szabályozták, hogy minden megvásárolt sorsjegy már eleve bizonyos profitot jelentsen a kibocsátó hatóságoknak. Az olasz városállamokban sorra nyíltak a lottériák. 

Magyarországi története  
A génuai rendszerű lottót 1751-ben a császári pátens vezette be az osztrák és cseh örökös tartományokban. Az osztrák lottó bérlője, Cataldi gróf 1763-ban Magyarország területére is koncessziót kapott. Az első játékokat Budán és Pozsonyban rendezték, de sokfelé felállítottak szelvénygyűjtőhelyeket. A bevételek egyharmada az államkincstárat, második harmada a körzet út- és vízépítő hatóságait illette meg, és csak a harmadik harmadából részesedhettek a lottótársaság szervezői. Magyarországon azonban a lottó akkor még nem keltett érdeklődést.
Az államkincstár részesedése fokozatosan a bevétel négyötödére nőtt, mígnem II. József 1787-ben egyszerűen saját kezelésbe vette az osztrák lottózást.
1868-ban létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság.

A modern lottó
23, 26, 33, 37, 66 - egy 66 éves özvegyasszony, Ring Sándorné 850 ezer forintot vihetett haza ezzel az öt számmal (gyerekei évszámai + saját életkora) 1957 tavaszán, hat héttel az ötöslottó bevezetése után. A mai modern lottó 1957. január 17-én,  született meg, amikor a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó megszervezésével. A szerencsejáték bevezetésénél gazdasági- és politikai megfontolások is közrejátszottak: a politikai vezetés többletbevételi forrásnak, a magyar tárdadalom az 1956-os forradalom utáni "búfelejtőnek" tekintette.



1957. február 13-án a Sportfogadás című újság már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. „A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek.” A játékszabályok szerint az elméleti esélyek a következők: az öttalálatosé: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1: 44. Egy lottósorsjegy ára kezdetben 3,30 forint volt.

Az első sorsolást március 7-én a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban tartották, a sorsjegyeket február 13-án kezdték el árusítani, s már az első héten több mint 100 ezer szelvény érkezett be. Kezdetben a sorsolásokat mindig csütörtök este tartották, amelyek nyilvánosak voltak, ahogyan az eladott sorsjegyek száma, a nyereményalap összege és annak nyertesek közötti elosztása is.

A legnagyobb hazai lottónyeremény 2003 novemberében volt, a szerencsés nyertes 5 milliárd 92 millió forintot vihetett el. A magyar lottónyertesek szinte kivétel nélkül kerülik a nyilvánosságot. Annyi azonban kiderült, hogy az eddigi legnagyobb hazai lottónyertes Sárváron adta fel az ötmilliárdot érő szelvényt, de nem ott lakik, csak fürdőzni ment oda. A hatalmas nyereményt a család valóban szerencseként élte meg, nem okozott náluk traumát, alaposan átgondolták jövőjüket. 

 És Te mit tennél, ha nyernél a lottón? Jocelyn Gourbette-et nyer a lottón. Bármit megvehetne magának, amit csak akar, őt mégis az foglalkoztatja, nem éppen most veszít-e el mindent, ami fontos volt számára. Grégoire Delacourt: Vágyaim listája című könyvről szóló értékelésemhez kattints a linkre!
http://funnylittlefeelings.blogspot.hu/2016/05/gregoire-delacourt-vagyaim-listaja.html

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)