Hívei tudják, hogy életük Erzsébet útmutatásai nélkül mit sem érne.
Nagyságát gyakorta versben is megéneklik, az írástudatlanok pedig
Erzsébet kifinomult ízlésének eleget téve tonhalban fejezik ki mélységes
tiszteletüket.
Erzsébet jelenleg Budán, a Hotel Wardrobe Wellness Superior*****
Elnöki Lakosztályában él. Sajnos szingli. Pillanatnyilag csak egyetlen,
hozzá méltatlan udvari szolgálója, Gergely, próbálja megteremteni a
kivételes nagyságához illő körülményeket."
"A szépség nem az arcodon van, nem is a mosolyodban, de még csak
nem is a szívedben. A szépség a bundádban van, a tappancsod
párnácskáiban és a bajszod végében, ahogy pöndörödik, és ami
csiklandozza a másikat – akár egy életen át.
Erzsébet Fenevadova
Erzsit a facebookról ismertem, követem a
mindennapjait és nagyon jókat mosolygok mindig az egysorosain. Ezek után
nem volt kérdés, hogy érdekel a könyv. Imádom a macskákat, én magam is
szolgája vagyok egy gyönyörű úrinőnek, bár ez egyáltalán nem jelenti
nálam a garanciát a sikerre. Mármint olvastam már macska szemszögéből
íródott könyvet, amit körülbelül két fejezet után csaptam be és úgy
vagyok vele, hogy soha többé meg ne lássam.
Az Elnök asszony azonban könyvben sem okozott csalódást, nagyon könnyed, kellemes kikapcsolódást nyújtott az a pár óra, mialatt Erzsébet és szolgája, Gergely mindennapjairól olvashattam. Legnagyobb erőssége a humora – nem esik túlzásokba – és minden egyes sorában érződik, hogy ezt egy olyan személy írta, aki valóban ismeri és imádja a macskáját. Szinte minden jelenet ismerős volt, végigmosolyogtam az egészet : kivéve a Gyász című fejezetet, de ez egy olyan folyamatot indított el, amiből a végén tökéletes és gyönyörű befejezése lett a kötetnek. Garantáltan újraolvasós.
Talán igazán csak az érzi át, aki maga is egy ilyen istenséget szolgál, de a fülszövegben olvasható idézet mindent elmond.
Kívánok Erzsinek és szolgájának, Gergelynek hosszú és boldog (cica)életet, remélem még sokáig osztja meg velünk humoros, de annál bölcsebb gondolatait.
Puszi, Edit!
Az Elnök asszony azonban könyvben sem okozott csalódást, nagyon könnyed, kellemes kikapcsolódást nyújtott az a pár óra, mialatt Erzsébet és szolgája, Gergely mindennapjairól olvashattam. Legnagyobb erőssége a humora – nem esik túlzásokba – és minden egyes sorában érződik, hogy ezt egy olyan személy írta, aki valóban ismeri és imádja a macskáját. Szinte minden jelenet ismerős volt, végigmosolyogtam az egészet : kivéve a Gyász című fejezetet, de ez egy olyan folyamatot indított el, amiből a végén tökéletes és gyönyörű befejezése lett a kötetnek. Garantáltan újraolvasós.
Talán igazán csak az érzi át, aki maga is egy ilyen istenséget szolgál, de a fülszövegben olvasható idézet mindent elmond.
Kívánok Erzsinek és szolgájának, Gergelynek hosszú és boldog (cica)életet, remélem még sokáig osztja meg velünk humoros, de annál bölcsebb gondolatait.
Puszi, Edit!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése