Olvasmányélményeim 2016 februárjában

Lényegesen kevesebb időm volt ebben a hónapban olvasni, mint azelőtt, de azért szépen teljesítettem a terveket. 3 regényt olvastam el, de se hónap legjobb könyvét, se hónap csalódását nem tudok választani, mert egyik se volt rám túlságosan kiemelkedő hatással. A hónap elején a Kékszeműfiú nagyon tetszett, de mivel nem első olvasás volt, ezért a katarzis elmaradt.

1. Joanne Harris: Kékszeműfiú

A borító és a fülszöveg azonnal megfogott 5 évvel ezelőtt, meg is kaptam születésnapomra és el is olvastam hamarosan. Nem egészen azt kaptam akkor, amire számítottam, de ettől függetlenül nagyon tetszett, bár sokszor csak kapkodtam a fejem, nem teljesen értettem, hogy mi a fikció, mi a valóság. Konkrétan 5 évnek kellett eltelnie, mire úgy éreztem, hogy le kell vennem a polcról a Kékszeműfiút. Ismét nagyon tetszett, talán még jobban, mint első olvasásra, jobban oda tudtam figyelni a részletekre, bár az igazsághoz nem kerültem sokkal közelebb. Egy idő után már nem próbáltam összerakni a kirakóst, csak sodródtam az árral, amely hol felemelt, hol a mélybe taszított. Joanne Harris az emberi lélek jó ismerője. Karakterei mind eltorzult, beteg emberek, a hangulat nyomasztó, felkavaró és pont ettől zseniális a regény, letehetetlen és felejthetetlen.

2. Jean Sasson: A hercegnő lányai

Picit csalódás volt ez a könyv az előző kötet után és ez legfőképpen Szultánának volt köszönhető. Ettől függetlenül tetszett, ismét sok mindent tudhattam meg az arab kultúráról, történelemről, mindennapokról, mondhatnám úgy is, hogy újabb szörnyű részletek derültek ki. Több helyen be kellett csuknom a könyvet és szünetet kellett tartanom az olvasásban, mert egyszerűen nem bírtam tovább olvasni…

3. Nagy Katalin: Intőkönyvem története

Aranyos kis könyv, de többet vártam tőle. Leginkább a nosztalgia érzése töltött el, mert attól függetlenül, hogy én több, mint 30 évvel a könyv megjelenése után voltam 13 éves lány, nagyon is sokszor ismertem 10 évvel ezelőtti önmagamra a főszereplőben.

Itt vagyok, ragyogok!

Kicsit hanyagoltam mostanában a blogírást, nem rég vettem észre, hogy a Things I Love Thursdays listát se vezetem immár második hete. Pedig történtek jó dolgok, amiket érdemes lenne megemlíteni! 

• barátnős beülős macifröccsös délután
• a 10 db elültetett tulipánhagymámból már 7 kikelt! (hamarosan lesz róla kép illetve leírás az ültetési folyamatról!)
• egyébként nagy tervezés alatt van a tavaszi kertészkedés, már sikerült beszerezni földet és pár csomag magot
• Sir Edward Cool Citrus tea a Lidl-ből
• majonézes párizsi saláta
• milli mia málnás krémtúró
• szabadság, "hosszú hétvége" pihenéssel és lábadozással
• munkaszerződés hosszabbítás
• olvasós-teázós esték/délutánok: kiolvastam a Hercegnő lányait illetve egy csíkos könyvet: Nagy Katalin: Intőkönyvem története című regényét. 
• megérkezett a nosalty receptversenyen nyert Chefparade utalványom
• régi-új kedvenc együttes: Muse
• sütöttem túrófánkot, mert ugye mégiscsak farsangi szezon van

Jean Sasson: A hercegnő és lányai

Jean Sasson az 1990-es évek elején írta meg egy szaúdi hercegnő, Szultána történetét, ami betekintést nyújtott a világtól elzárt Szaúd-Arábiai életbe, nagy hangsúlyt fektetve a nők helyzetére. 

Az írónő évekig élt az országban, ekkor ismerkedett meg a királyi családdal. A neveket átírta, a történeteket picit megmásította, hogy pontosan ne lehessen felismerni, kiről szól a történet. Felmerült némi vita a műveivel kapcsolatban, vitatták annak igaz voltát. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nagyon jó betekintést nyújt egy európai számára ismeretlen (és sokszor érthetetlen világba), szóval érdemes elolvasni még akkor is, ha maga az írás elég közepes.

"…Országomban a nőket apjuk semmibe veszi. fivérei lenézik, férjük pedig uralkodik rajtuk… Asszonyaink történetét a titoktartás fekete fátyla fedi. Sem születésünk. sem halálunk nem szerepel egyetlen hivatalos feljegyzésben sem… Gyakran teszem fel magamban a kérdést. ha születésünk és halálunk nincs számon tartva, létezünk-e egyáltalán… Ez buzdított fel arra, hogy hatalmas kockázatot vállalva elmeséljem történetemet… és indított arra az elhatározásra. hogy a szaúdi nők teljes személyi szabadságáért és jogaiért küzdjek. Azokért a jogokért, melyekkel országomban csak a férfiak rendelkeznek."Szultána, a mesés gazdagságban élő szaúd-arábiai hercegnő szavai ezek, aki makacsul lázad alávetettsége miatt, amit egyedül női mivoltának köszönhet, és inkább elszenvedi a büntetést, mint hogy legyőzöttként éljen. Ám a változásra csekély a remény egy olyan országban. amelyet primitív szokások uralnak, és a vallási vezetők árgus szemekkel figyelnek mindenkit."

Vegyes érzésekkel tettem le a könyvet. Amikor egy barátnőm megkérdezte, hogy tetszett-e a könyv, azonnal rávágtam, hogy „igen, nagyon”, mert nagyon hiteles és részletes betekintést nyújtott egy olyan világba, ami európaiként ismeretlen és fel nem fogható. De aztán rájöttem, hogy erre a könyvre nem mondhatom azt, hogy tetszett. Annyi szörnyűséget olvastam benne, annyira szívfájdítóan hihetetlen és gyomorforgató volt számomra az az élet, ami Szultánának jutott. Igen, Szultánának született, de mit ér a rang, a gazdagság, a fényűzés, ha folyamatos elnyomásban, félelemben kell élnie, ha nem tekintenek rá emberként, hanem csak egy tárgyként.

"Szultána szaúdi hercegnő egy fényűző palotában lakik, és hihetetlen gazdagság veszi körül. Mégis, életét is kockára téve feltárja saját sorsát, a királyi család magánügyeit és a környezetében élő nők szenvedéseit Jean Sasson amerikai újságírónő előtt.
Világsikert aratott A Fátyol Mögött című könyvük néhány éve Magyarországon is megjelent.

Most Szultána lányai sorsának bemutatásával folytatja történetét. Nagyobbik lánya életét a vallás elleni lázadás és a férfiak megvetése tölti ki. Gyűlöli a fátyol viselését, széttépi a hagyományos családi kötelékeket, és leszbikus viszonyt kezd egy barátnőjével.
Kisebb gyermeke pont az ellenkező utat választja. Megtagadja mindazt, amire anyja feltette az életét, és vallási fanatikussá válik. A hercegnő részletesen bemutatja a környezetében élő többi nő helyzetét is. Beszámol női körülmetélésről, gyermekkorban ágyasnak eladott lányokról, a házasságon belüli nemi erőszak gyakorlatáról, sőt még a saját férjük által halálra ítélt és kivégzett asszonyokról is.
E könyv egy érzelmekkel teli vallomás a férfiúi brutalitásról, a reménytelen szerelemről és a nők sorsáról egy mohamedán országban."

A második kötetben Szultánát anyaként láthatjuk viszont és nekem ebben a szerepben már egyáltalán nem volt szimpatikus. "Ha a normális tilos, akkor az emberek abnormálissá válnak." A környezet, a kultúra, amibe beleszületett, a szörnyű gyerekkor nem biztosította Szultánának azt, hogy normális, szerető családi "idillt" tudjon létrehozni, én mégis úgy éreztem, hogy nem tett meg mindent a boldogsága érdekében. Nagyon sokszor gyerekesen viselkedett, nem tudta mit akar, főleg a gyerekei nevelésében. "Szultána, neked megvan mindened. Mégis aggódsz mindenért, és nem értesz semmit." Ez a mondat Szultána férjének szájából hangzik el, aki kimondottan szimpatikus a maga módján, szereti a feleségét, a gyerekeit, lesi minden kívánságát, sokszor úgy láttam, hogy nem érdemli meg a támadásokat, amiket feleségétől kap. Az sem volt véletlen, hogy a gyerekek apjukhoz fordultak, ha bármi problémájuk volt. Anyaként meg sem próbálta megérteni gyermekeit..."belefáradtam az anyaságba, és azon tűnődtem, vajon az asszonyok hány generációját lehet még rávenni, hogy viselje azt a terhet, amit az emberi faj szülésének, táplálásának és nevelésének magányos, hálátlan feladata jelent." Számomra ott vált hiteltelenné a karakter, amikor azon tűnődött, hogy jól megpofozná a gyerekeit, csak mert nem figyeltek rá, amikor az őseiről szóló történeteit mesélte. Aztán később be is vallotta, hogy többször emelt kezet a gyerekekre, míg apjuk soha egy ujjal nem ért hozzájuk.

Ami nagyon tetszett a könyvben, hogy ismét sok mindent tudhattam meg az arab kultúráról, történelemről, mindennapokról, mondhatnám úgy is, hogy újabb szörnyű részletek derültek ki. Több helyen be kellett csuknom a könyvet, mert egyszerűen nem bírtam tovább olvasni.

Things I Love Thursdays #6

Jól telt a hét, már majdnem a második munkával töltött hetem is letelt. Kialakult a napi menetrendem. Lehet egyébként, hogy nem  a legrövidebb úton igyekszem a munkahelyemre, de jól esik az a kis séta és levegőzés reggelente. Néha leszakad a troli felsővezetéke, néha a dugóban vesztegelünk, máskor pedig el kell vontatni a trolit, de az élet így szép! :)

• elő- utó- szülinapi baráti összejövetel, teázgatós-sütizgetős pletykálkodós este
• új teáskészlet és alma tea a Herba házból
• koszorúslány leszek! :)
• új felsők és nadrág, az új beszerzések alkalmából rendcsinálás a szekrényemben és selejtezés

Filmnézések 2016 januárjában

1. A titkok könyvtára 2. évad 4,5*
A filmtrilógia nagyon tetszett, ezért nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy sorozat készül belőle. Az első évadban meglepődtem, hogy a filmek főszereplője (Flynn) a sorozatban csak mellékszereplő, de aztán egyre jobban megszerettem a 3 új könyvtárost és egyáltalán nem hiányzott Flynn. Sőt, amikor megjelent már úgy voltam vele, hogy minek van itt? :D Újra kell majd nézni a filmeket, mert nem emlékszem, hogy Flynn ott is ennyire idegesítő volt-e vagy a 10 év öregedés nem tett jót neki. Amúgy maga a sorozat nagyon jó, főleg a 3 könyvtáros és Jenkins viszi a hátán a sorozatot, jó poénok vannak benne, szóval egy-egy esti kikapcsolódásnak tökéletes. :)

2. Gettómilliomos (Slundog Millionaire, 2008) értékelés: 3,5*

Nagy volt a film körül a felhajtás, amikor kijött, én is megnéztem akkoriban, de nem túlzottan jött be. Igazából az alapötlet nagyon jó, a színészek is jól hozzák a rájuk szabott szerepet, valami mégis hiányzott belőle, hogy átütő sikert érjen el nálam. Van benne valami erőltetett, amitől kissé hiteltelenné vált számomra. Viszont ami nagyon tetszett benne: az indiai hétköznapok sivár valóságának bemutatása..az bizony nagyon megrendítő volt számomra.
A végén a tánc pedig annyira fura volt, nagyon nem illett a nyomasztó történethez....

3. Az élet csajos oldala 4. évad (2 Broke Girls) 3,5*
Bár már a 4. évadnál járok a sorozatban, de nem sokat változott az első évad óta. Sokszor ugyanazokat a poénokat lövik el, a szereplők nem fejlődtek sehová. Elég életszerűtlen, hogy a lányok ennyi év alatt nem tudtak semerre lépni és még mindig a kifőzdében dolgoznak. Egy-egy fárasztó nap után érdemes megnézni 1-1 részt (főleg, hogy csak húsz percesek a részek), nem kell semmi extrát hozzágondolni, lehet mosolyogni rajta.

4. Sweeney Todd, a Fleet Street démoni borbélya (Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street, 2007) értékelés: 5*

Először akkor láttam ezt a filmet, mikor 12.-ben média érettségire készültem és ez volt az egyik feladat...mármint megnézni a filmet és talán a képi világát elemezni, erre már nem pontosan emlékszem. Ez volt az első Tim Burton film, amit láttam és már elsőre nagyon megfogott. Most újranéztem (már nem emlékeztem, hogy Alan Rickman is játszott benne, de nagyon örültem neki, hisz azon a héten halt meg, így jó volt megemlékezni mindenki Piton professzoráról. Nyugodjék békében!). Az alaptörténet nagyon beteg és a megvalósítás sem kevésbé az, de pont ettől zseniális. A hangulata, a borzongós londoni utcák, a film képi világi teljesen beszippantott és a színészek is fantasztikusan alakítanak. Néhol nekem túl véres volt de az, hogy musicalről van szó, még élvezhetőbbé teszi az egészet! Úgyhogy csak ismételni tudom magamat, zseniális film még akkor is, ha néhol csukott szemmel néztem! :D

5. American Horror Story 5. évad: HOTEL  (2015-2016) 4*
Nagyon kuszán indult a történet, fogalmam sem volt, hogy hova fog elérni. Egyébként ez eddig mindegyik évadnál így volt. Aztán ahogy haladtunk a történetben, egyre érdekesebb lett, megszerettem a szereplőket, a vége is jó lett szerintem, de sok volt benne a felesleges rész és igazából a történet lényegét se tudom összefoglalni, kicsit darabosnak tűnt. Értem ezalatt azt, hogy túlságosan elkülönültek az egyes szereplők történetei, jobb lett volna, ha összeérnek a történések.


6. Az aranyember (1962) 4*
Tetszett, filmként 5 csillagos, de nem tudtam elvonatkoztatni a könyvtől, amit csodálatosnak találtam. Itt a filmben több minden kimaradt illetve összecsapott lett. Pedig jók a színészek és a rendezés is, de a könyv nyomába se ér.


7. Erica világa 1. évad 5*
Nemrég találtam rá erre a sorozatra és már az első rész nagyon megtetszett. Erica 32 éves szép, okos nő, mégsem tud érvényesülni az életben: nincs munkája és még ráadásul szingli is. Az élete félresiklásáért pedig a múltat hibáztatja. Hatalmas lehetőséget kap Dr. Tom személyében, aki felsoroltat vele 40 olyan dolgot a múltjából, amit megbánt és egy terápia keretében Dr. Tom visszaküldi Őt ezekhez a múltbéli eseményekhez, hogy újra átélhesse és rájöjjön, hogy miért alakultak így. Én nagyon együtt éreztem Ericával, mert én is hasonló cipőben jártam, az életem nem egészen úgy alakult, ahogy szerettem volna és bizony elgondolkoztam azon, hogy ez lehet amiatt van, hogy a múltban rossz döntéseket hoztam. Erica hibáin keresztül sok mindent tanultam. A legmegrendítőbb rész az évad utolsó része volt, élete legnagyobb tragédiájához kellett visszatérnie és vállalnia azt, hogy a múlton nem lehet változtatni.
Egyébként egyáltalán nem drámai a sorozat, nagyon kedves és vicces. Nekem nagyon tetszik. :)


8. Hova lettek  Morganék? (Did you hear about the Morgans?, 2009) értékelés: 2*
Hugh Grant nekem nagy kedvencem, Sarah Jessica Parkert viszont nem kedvelem túlzottan, de bajom sincs vele, olyan semleges. Azt nem tudom, hogy komolyan gondolták-e, hogy ez a két színész működhet együtt. Hugh Grant hozza az elvárhatót, az aranyos, kissé esetlen szerelmest, de S. J. Parker rettentő idegesítő (nem hiába kapott arany málna jelölést), a karakterek között 0 a kémia, egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy házastársakról, szerelmesekről van szó. A történet is rém bugyuta és kissé életszerűtlen, engem a Szegény embert az Amish húzza című filmre emlékeztetett, de míg ott a kivitelezés is 5*-os, a Hova lettek Morganék?-é nem éppen. Unalmas, nem szól semmiről, már kb. az első fél órában azon voltam, hogy ezt most kikapcsolom. Igazából semmit sem veszítettem volna, annyira kiszámítható. Egyszer-egyszer azért elmosolyogtam, amit Hugh Grantnek és a Sam Elliott - Mary Steenburgen párosnak köszönhetek. Na meg az asszisztensek azért aranyosak voltak, de túl keveset szerepeltek sajnos. Nagy csalódás volt a film, még az egyszer nézhető kategóriát sem éri el...

9. Minyonok (Minions, 2015) 4*
Aranyos film, de őszintén szólva nem értem a körülötte zajló őrületet és rajongást. Nekem a Gru (és főleg a 2. rész) sokkal jobban tetszett, a Minyonok néhol picit unalmasabbá vált, bár az kétségtelen, hogy az eleje nagyon jól indult. Tényleg aranyos lények ezek a sárga kis izék, de azért egy egész estés filmet önmagukban nem tudnak kitölteni. Egyszer nézhető, kellemes kikapcsolódást nyújt, de semmi több.

Things I Love Thursdays #5

Munkával telik a hét, lassan vége az első hetemnek. Egyébként abszolút pozitív az egész eddig, remélem így is marad. Úgyhogy most elég rövid a lista, ez a hét inkább a munkába való belerázódással telik.

• volt egy orvosi vizsgálat, ami miatt nagyon ideges voltam, mert utálok orvosi rendelőkbe járni, de csalódnom kellett pozitív értelemben, mert gyors, de hasznos munkát végeztek. Semmi gond velem, egészséges vagyok (kopkopkop) és még a vérnyomásom is aránylag rendben volt (nem volt túl alacsony)
• egyáltalán nem okoz gondot a koránkelés, pedig picit "aggódtam", hogy nagyon nehéz lesz kikászálódni az ágyból
• jogobella mango joghurtital
• elkezdtem olvasni újra a Kékszeműfiút Joanne Harristól és bár emlékeztem rá, hogy tetszett első olvasásra is, de most talán még jobban! (bár még csak az elején tartok)