"Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja
és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy
vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában
egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán
környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy
egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s
szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi
előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután
kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga
is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló
szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a
lányok mindig segít.
De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja."
De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja."
Anyukám szinte minden karácsonykor végignézi
a regényből készült filmet, azt hiszem gimnazista lehettem, amikor
először leültem vele én is megnézni. Tetszett és nem értem, hogy miért
kellett ennyi évnek eltelnie, hogy eljussak odáig, hogy könyvben is
megismerjem a történetet.
Már több Szabó Magda regényt is olvastam, amelynek hatására kedvenc írónőmmé vált, de ez volt az első ifjúsági regényem tőle. Nem csalódtam, nagyon szerettem ezt a regényt. A stílusról azt hiszem felesleges bármit is írnom, Szabó Magda csodálatosan ír, ez nem kérdés. Megelevenedik a kor, a szereplők, a helyszín, úgy érzem, hogy a történetnek nem olvasója, hanem szereplője vagyok. A történetnek, ami egy sötét korba helyezett leányregény és ami már több, mint negyven éve íródott, mégis aktuális. Mert amiről szól, a szeretet, a barátság, a felnőtté válás, az ármány, az árulás, a csalódás mind az élet része – szülessünk bármelyik korba is. Az összes karaktert imádtam, nagyon hitelesen és reálisan lettek ábrázolva, de külön kiemelkedik Gina és nem csak azért, mert Ő a főszereplő, hanem, mert Ő az, aki a legnagyobb utat járta be nagyon rövid idő alatt. A fájdalom, amivel kiszakítja megszokott környezetéből, amivel elszakítják attól, akit szeret, a dac, a lázadás, amivel mindezt próbálja feldolgozni – csodaszépen van ábrázolva.
Az egyik kedvenc regényemmé vált, nem is tudom, hogy olvastam-e már olyan könyvet, aminek lapjain ennyi szeretet lapult. Hiába a kegyetlen történelmi háttér és az emögött megbújó szomorúság és félelem, hiába komoly az alaphangulata, nagyon szórakoztató is a történet. Ehhez hozzájárul a rejtélyes Abigél is, aki maga a remény, a fény, a kiút…
Már több Szabó Magda regényt is olvastam, amelynek hatására kedvenc írónőmmé vált, de ez volt az első ifjúsági regényem tőle. Nem csalódtam, nagyon szerettem ezt a regényt. A stílusról azt hiszem felesleges bármit is írnom, Szabó Magda csodálatosan ír, ez nem kérdés. Megelevenedik a kor, a szereplők, a helyszín, úgy érzem, hogy a történetnek nem olvasója, hanem szereplője vagyok. A történetnek, ami egy sötét korba helyezett leányregény és ami már több, mint negyven éve íródott, mégis aktuális. Mert amiről szól, a szeretet, a barátság, a felnőtté válás, az ármány, az árulás, a csalódás mind az élet része – szülessünk bármelyik korba is. Az összes karaktert imádtam, nagyon hitelesen és reálisan lettek ábrázolva, de külön kiemelkedik Gina és nem csak azért, mert Ő a főszereplő, hanem, mert Ő az, aki a legnagyobb utat járta be nagyon rövid idő alatt. A fájdalom, amivel kiszakítja megszokott környezetéből, amivel elszakítják attól, akit szeret, a dac, a lázadás, amivel mindezt próbálja feldolgozni – csodaszépen van ábrázolva.
Az egyik kedvenc regényemmé vált, nem is tudom, hogy olvastam-e már olyan könyvet, aminek lapjain ennyi szeretet lapult. Hiába a kegyetlen történelmi háttér és az emögött megbújó szomorúság és félelem, hiába komoly az alaphangulata, nagyon szórakoztató is a történet. Ehhez hozzájárul a rejtélyes Abigél is, aki maga a remény, a fény, a kiút…
